A Brexit annyira hiányzott Európának, mint egy éjszakai durrdefekt. Nem csupán megbonyolította az árufuvarozást, de ráadásul még mindenki költségeit is megnövelte. Magyar kamionosként pedig ez kiváltképp érezhető volt.
Vámkezelés és Brexit
A vámon érezte meg közvetlenül minden árufuvarozó cég, és persze az ügyfelek is, annak a hatását, hogy a britek kis többséggel megszavazva ugyan, de inkább mégis kiléptek az EU-ból.
A brexit utáni átmeneti időszak 2021. január 1-jén lejárt, és az Egyesült Királyság EU-n kívüli, azaz „harmadik országgá” vált, ami megfelelő import- és export-szabályokat és a hozzájuk kapcsolódó vám-eljárásokat és nyilatkozatokat jelentett ismét.
A brexit növelte az adminisztratív költségeket és a papírmunkát
Ez különösen megterhelő a fuvarozók számára, akiknek meg kell felelniük az új előírásoknak. A vámokat és adókat ismét bevezettek az Egyesült Királyságba és az EU-ba irányuló importra, ami csökkentette a kereskedelmi versenyképességet az árak növekedésével.
További bosszúságot okozott az állandósuló torlódás, hála annak, hogy ismét lett határ Nagy-Britannia és az EU között.
Határellenőrzések és menetidő
A vámkezelés mellett a határellenőrzések is szigorodtak a Brexit miatt. Bizonyos áruk, például állati és növényi termékek esetében további ellenőrzésekre volt szükség, ami megnövelte a várakozási időt és a torlódást a határokon.
A kamionosoknak szembe kellett nézniük a bizonytalansággal és a hatékonyság csökkenésével, ami befolyásolta a szállítási időket és ezzel növelte a megrendelők elégedetlenségeit. Viszont a várakozási idő és az ezzel járó problémák mellett más is nőtt.
A Brexit és a Covid együttes hatása a kereslet változására
A Brexit ellenére, vagy éppen miatta, a nemzetközi árufuvarozás iránti kereslet növekedni kezdett 2021-ben.
A kereslet növekedésének okai
Ennek több oka is volt, például az e-kereskedelem bővülése, az oltóanyag-szállítások, a gazdaság újraindulása és az év végi csúcsszezon.
A Covid-járvány is rátett egy lapáttal, hiszen Nagy-Britannia sziget, és mind az korábbi karanténozás, mind a munkavállalók egy részének távozása azt eredményezte, hogy több mindent kellett behozniuk külföldről.
A magyar fuvarozók számára ez több fuvarozási lehetőséget jelentett, különösen Nyugat-Európában, ahol sok brit fuvarozó nem tudott versenyben maradni az új szabályok miatt.
A kereslet szerkezetének változása
A magyar fuvarozóknak alkalmazkodniuk kellett ezekhez a változásokhoz, és új piacokat vagy partnereket kellett keresniük. Egyes ágazatokban, például az élelmiszeriparban vagy az autóiparban csökkent az Egyesült Királyságba irányuló export, míg más ágazatokban, például az elektronikai vagy gyógyszeriparban nőtt.
A Brexit miatt tovább erősödött a sofőrhiány
A brexit egyik legnagyobb kihívása a sofőrhiány volt, amely már korábban is problémát jelentett az európai árufuvarozásban, és amit idehaza talán még jobban meg lehetett érezni, mint Nyugaton.
A sofőrhiány okai
A brexit miatt sok külföldi sofőr elhagyta az Egyesült Királyságot, vagy nem tudott beutazni oda az új vízum- és munkaengedély-szabályok miatt.
A sofőrök átlagéletkora Nagy Britanniában is egyre magasabb, 2020-ban már 48 év volt, így sokan vannak 50 felett, akik akár egészségügyi, akár egyéb okból kivonulnak a szakmából. Mivel a nyugdíjba vonulások aránya jóval meghaladja a pályakezdők számát, így kevesebb aktív munkaerő van.
Emellett a járvány is rontotta a helyzetet, mivel sok sofőr betegedett meg vagy került karanténba. A sofőrhiány súlyosbodott a csúcsszezonban, amikor megnőtt az igény a gyors és megbízható szállításra. Az emberek joggal tartottak a nyilvános helyek felkeresésétől, így ugrásszerűen megnőtt a csomagszállításos kereskedelemben kivitt küldemények száma. Ezt az ütemet a kiszállító cégek csak nehézségek árán tudták, tudják tartani. A nemzetközi fuvarozáson túl a helyi, rövid távú kiszállítások is egyre több sofőr munkáját igényelték.
A Brexit és a sofőrhiány következményei
A sofőrhiány negatív hatással volt az árufuvarozás minőségére és versenyképességére. A fuvarozó cégek nehezen találtak elég sofőrt a megbízások teljesítésére, ami csökkentette a kapacitásukat és növelte a költségeiket.
Az élelmiszerárak emelkedése 40 éve nem látott csúcsra emelte az inflációt. A gazdaság a megugró energiaköltséggel küzd. A helyzetet csaf fokozza a teherautó-sofőrök akut hiánya, ami nagyobb nyomás alá helyezi az amúgy is leterhelt ellátási láncot. Gazdasági becslések szerint az Egyesült Királyságban közel 76 000 sofőr hiányzik.
A sofőrök bére emelkedik - de meddig?
A bérek és juttatások emelkedése a munkaerőpiac keresletének és kínálatának egyenetlen szintjét tükrözi. A pénz az elsődleges motiváció, hogy vonzóbbá tegyék a teherszállítási ágazatot a sofőrök számára. Azonban a gyakorlat azt mutatta, hogy azok a cégek tudták megtartani a munkavállalóikat, sőt akár növelni is a sofőrjeik létszámát, ahogy jobb munkakörülményeket és ellátást kínálnak.
Azt azonban senki nem tudja biztosan előre jósolni, hogy ez a béremelkedés meddig tartható - optimista becslések szerint s 1-2 éven belül lassulni fog, sőt akár stagnálhat is.
A sofőrhiány miatt emelkedtek a fuvarozási díjak is, ami egyaránt terhelte a megrendelőket és a fogyasztókat. A sofőrhiány kezelése érdekében a fuvarozóknak többet kellett fizetniük a sofőröknek, illetve új megoldásokat kellett keresniük, például digitális platformokat vagy automatizált járműveket.
Általában azt mondhatjuk, hogy a Brexittel senki se járt jól.
Nőttek a díjak, a szállítások időtartama, a bürokratikus terhelés, és összességében drágább és lassabb lett a fuvarozás, cserébe Nagy-Britannia még inkább függővé vált az EU-tól.