Eltűnhetnek a sofőrök az utakról? A fuvarozás múltja és jövője.
A fuvarozás régmúltja és közeljövője pont az önvezetés terén érhet össze. Meglehet, csupán egy rövid időszak lesz a fuvarozás történetében az, amikor mindenről a sofőr döntött.
A teherautó-ipar a 20. században hatással volt az európai országok politikai és gazdasági történelmére. Nemcsak modern életünket segítik, hanem hozzájárultak az ország gazdasági prosperitásához is.
A fuvarozás kezdete
Az autók feltalálása előtt a szárazföldek belsejében a legtöbb árut vonattal, folyami bárkákkal vagy lovas kocsikkal szállították.
Mivel a legtöbb árut kötött útvonalon szállították, a helyi szállítási igényeket a fuvaros kocsikkal és szekerekkel elégítették ki, amelyeket igásállatok vontattak, és amelyeknek nem volt vetélytársuk egészen a XVIII. század végéig.
Habár kevesen hallottak róla, az ipari forradalomban már megjelentek az „autók” azaz „önmozgók” – csak éppen ezeket gőzgép hajtotta. Technológiailag sikeres konstrukciónak számítottak, de túl drágák voltak és túl kis teljesítményűek, így előbb az elektromos járművek, majd a belsőégésű motorral szerelt gépjárművek váltották le őket.
Amerika teremtette meg a kamiont
A teherautók története egészen lenyűgöző, ahogyan a korral együtt fejlődtek. Az 1900-as évek elején a teherautók alapvetően motorizált kocsik voltak, amelyek leginkább a lóvontatású elődeikre hasonlítottak.
A teherautóknak nem volt orra a vezetőfülke előtt, a motor és más gépek egyszerűen a vezetőülés alá kerültek. Ám akadt egy olyan tényező, amely rendkívül meggyorsította a folyamatot: Amerika mérete.
A huszadik századfordulón Amerika helyi gazdaságokból állt, amelyeknek nem volt szükségük hatalmas, kontinentális méretű logisztikára, kis teherautókra viszont annál inkább, hogy az árukat rövid távolságokra szállítsák az egyszerű utakon.
Ezek a teherautók tömör gumiból készült sűrű gumiabroncsokon közlekedtek, ami lassú, rázós utazást és gyakran sérült árukat eredményezett. Csak 1912-ben javult a teherautók hatékonysága a fényszórók és a jobb gumiabroncsok felszerelésével.
Végül az 1920-as években debütáltak a félpótkocsik, és ez a fejlődés örökre megváltoztatta az iparágat. A félpótkocsik lehetővé tették a vállalkozások számára, hogy több árut szállítsanak nagyobb távolságokra és rövidebb idő alatt. Ekkor született meg a modern teherautózás kezdete.
A jövő az önvezető járműveké?
A jelenkori fejlesztések egyik fő iránya az önvezetés, amelynek már számos részeredménye eljutott a civil piacra is. A tempomat, a távolságtartó, sávtartó vagy parkoló automatika mindegyikét ki kellett fejleszteni ahhoz, hogy lassacskán valóra válhasson a sci-fi ötlet: önvezető járművek járják az utakat.
Csakhogy ez a jövőkép valójában a múltból táplálkozik. Évezredeken keresztül ismert „technológiák” voltak a felsoroltak, ráadásul 100% környezetbarát kivitelben. Az igásállatok ugyanis egyszerre töltötték be a motor és az útfigyelő automatika szerepét.
Ha pedig ismerték a fuvarozás útvonalát, akkor képesek voltak minimális ember közbeavatkozással végigjárni az egészet, istállótól istállóig.
Lényegében tehát jelenleg az a cél, hogy annyira legyen „okos” egy kamion vagy egy autó – mint egy ló.
Mi vár a fuvarozókra a következő tíz évben?
Látva a jelenlegi fejlettségi szintet, kijelenthetjük, hogy a következő tíz évben lényegében esélytelen, hogy valódi önvezető technológia kaphasson engedélyt. Persze, a vezetést könnyítő technológiák és megoldások folyamatosan érkeznek majd, és egyre alacsonyabb kategóriába tartozó új járművekben is sorra meg fognak jelenni.
Megkockáztathatjuk, hogy a közeljövőben, tiszta, száraz, meleg időben, egyenes útszakaszon akár lazíthat is majd a sofőr, mert az automatika végzi helyette a távolságtartást, sávtartást, a kamionok ideiglenes zárt hálózatban kommunikálnak egymással majd, így a konvoj minden tagja pontosan tudni fogja, mi van a legelső jármű előtt és a legutolsó mögött.
Eltűnnek-e a sofőrök az utakról?
Biztosan nem. Olyan előfordulhat, hogy drónkamionok haladnak együtt, és a legelső járművet vezeti élő ember, ám ezzel legfeljebb enyhíteni tudják majd a sofőrhiányt, nem kiküszöbölni azt.
A legfőbb ok: a jog. Jelenleg se az EU, se az egyes európai országok nincsenek felkészülve az önvezető járművekre. Körvonalazódik már ugyan egy, a mesterséges intelligenciát szabályozni akaró törvény, ám mire ez végleges formát ölt, ha meg is szavazzák, akkor is évekig tart, mire helyi szinten is beépül az országok jogrendjébe.
Egyelőre tehát kimondhatjuk, a sofőrhiány jelenlegi megoldása csak az lehet, ha vonzóbbá teszik a pályát az emberek számára.